Sokat számít, hogy hány évig járunk iskolába

A világ országainak oktatási rendszerei nagyon különbözőek: ezeket általában a diákok teljesítményét mérő tesztekkel (pl. PISA) vagy valamilyen, az oktatási rendszert jellemző adatokból (pl. írástudók aránya, átlagos iskolaévek száma, továbbtanulók aránya) álló összetett mutatón keresztül szokták összehasonlítani.  Nagyon sok mindenen múlhat egy oktatási rendszer sikeressége, de abban azért mindenki egyetért, hogy az oktatás fontos, egy további, iskolában eltöltött évnek pedig mérhető haszna van.

A fejlettebb országokban az iskolai végzettség is magasabb

Az ábrák az adott országban élők átlagos iskolai végzettségét vetik össze az ország gazdasági jólétével. A vízszintes tengelyen a 25 év feletti férfiak, illetve nők átlagos befejezett iskolaéveinek száma látható, a függőleges tengelyen pedig az USA-dollárban mért egy főre jutó jövedelem (GDP) logaritmusa. Így a függőleges tengelyen egy egységnyi elmozdulás százalékos változást jelent.  Az egyes pontok különböző országokat jelölnek.

A két mutató között jól látható a pozitív kapcsolat, a magasabb iskolázottságú népességgel rendelkező országok tehát egyben gazdagabbak is. Ez még nem jelenti azt, hogy a magasabb iskolázottság okozza a magasabb jövedelmet, az irány fordított is lehet: a gazdagabb országok többet tudnak költeni az oktatási rendszerre, ezért magasabb náluk az iskolázottság. Születtek azonban tanulmányok, amelyek ok-okozati viszonyt vizsgálnak az iskolaévek és a bérek között.

Ezek közé tartozik Joshua Angrist és Alan Krueger 1991-es cikke, ami mind a témáját tekintve, mind módszertanilag nagyon érdekes. Angrist és Krueger azt vizsgálták, hogy a kötelező iskolázottsági életkor emelése hogyan hat a bérekre. Az USA államainak adatain dolgoztak, ahol a kötelező iskolázottsági életkor államonként változik: 16, 17 vagy 18 év. Az iskolakezdés éve pedig az a naptári év, amelyikben a gyermek betölti a 6. életévét. A szerzők arra a megfigyelésre jutottak, hogy az első negyedévben születettek mindig valamivel kevesebb ideig járnak iskolába, mint azok, akik az év későbbi szakaszaiban születettek. Erre egy lehetséges magyarázat az, hogy ők átlagosan egy iskolaéven belül hamarabb érik el a kötelező iskolázottság életkorát, így hamarabb ki is lépnek az oktatásból.

A tankötelezettség elérésekor sokan kilépnek az oktatásból

Fontos kérdés, hogy mi okozza a hamarabb való kilépést, ezért a szerzők külön megnézték a befejezett iskolaévek számának alakulását születési negyedév szerint a középfokúnál magasabb végzettségűekre, és úgy találták, hogy náluk nincs ilyen különbség. Mivel ők folytatták a tanulmányaikat a középiskola befejezése után, nem befolyásolta őket a kötelező iskolázottsági életkor elérése. A középfokú vagy alacsonyabb végzettségűeknél azonban találtak különbséget: azokban az államokban, ahol 16 év a tankötelezettség, 1960 áprilisában a 16. életévüket az első negyedévben már betöltöttek 4,5 százalékponttal voltak kevesebben még az oktatásban, mint a még éppen 15 évesek, 1970-ben és 1980-ban pedig 2 százalékponttal. Ahogy az alábbi ábrán is látható, ugyanez a különbség a 15 és 16 évesek között nem állt fenn azokban az államokban, ahol még mindkét csoportnak kötelező iskolába járnia, mert a tankötelezettségi életkor 17 vagy 18 év. Tehát sikerült alátámasztani, hogy az iskolaelhagyást a kötelező iskolázottsági életkor elérése okozta!

Forrás: Angrist & Krueger 1991, saját készítésű ábra

magasabb iskolai végzettség magasabb béreket okoz

A szerzők ezután megvizsgálták, hogy azok, akik a törvényes életkor betöltése után kikerültek az oktatásból, kevesebbet kerestek-e később, mint azok a társaik, akik befejezték még az iskolaévet. Ezek között a tanulók között az iskola befejezése pillanatában nincsenek adottságbeli különbségek, csak a születésük negyedévében különböznek, amely önmagában nem befolyásolja a tanulmányi eredményeket vagy a későbbi munkaerőpiaci elhelyezkedést. A két csoport között, egyéb különbségeket is figyelembe véve (születési év, rassz, lakóhely, régió stb.) a későbbiekben 5-10 százalékos bérkülönbségeket találtak.

Egy további iskolában eltöltött év tehát  5-10 százalékkal növelte meg a béreket, és így hozzájárult az összjövedelem növekedéséhez is.

Azok a tanulmányok, amelyek ok-okozati összefüggés helyett csak az iskolaévek és a bérek együttmozgását vizsgálták, szintén hasonló eredményre jutottak: nagyjából 10%-kal magasabb béreket találtak eggyel több iskolaév esetén. Ezekről és az oktatás mint befektetés megtérüléséről itt olvashattok egy jó összefoglalót.

A témáról bővebben és a magasabb iskolázottság externális hatásairól pedig nézzétek meg Kézdi Gábor előadását, illetve gyertek el az oktatásról szóló eseményünkre!

 

Forrás: Joshua D. Angrist & Alan B. Krueger (1991): Does Compulsory School Attendance Affect Schooling and Earnings? In: The Quarterly Journal of Economics. Vol. 106, No. 4 (Nov., 1991), pp. 979-1014

3 Trackbacks & Pingbacks

  1. Amikor a diákokon csattan az ostor: tényleg olyan szörnyű a magyar oktatás? - Közért
  2. A koboldok a varázslótársadalom igazi urai - Közért
  3. Munkaerőpiac: nem beszélő szerszámok vagyunk és nem is azt keresnek - Közért

Hozzászólás

Az email címeket diszkréten kezeljük.


*