Walt Disney, az Oscar császára és a jogdíjak bűvölője

Ismét itt az Oscar-gála, melynek kapcsán elmesélünk egy történetet a legtöbb díjat bezsebelő alkotóról, Walt Disneyről. Persze most sem távolodunk el a gazdaság világától. Amikor az internetet böngésszük körülvesznek a szerzői jogi szabályozások: filmek letöltése, képek felhasználási feltételei, egy szám megosztása vagy csak egy szakasz kiemelése egy könyvből. A következőkben Mickey Egeret segítségül hívva mutatjuk be, hogy mi köze mindennek a közgazdaságtanhoz.

Oscar-esők, védett egerek

1928-ban egy Walt Disney nevű fiatal animátor vezetésével megszületett a mára ikonikussá vált Mickey Egér figurája. Hatalmas karriert futott be, a mai napig kevés olyan kisgyerek van, aki ne ismerné a mókás egeret. Néhány évvel az első rajzok után jött is az elismerés, Disney 1932-ben rögtön két Oscar-díjat zsebelhetett be. Ezt követően nem volt megállás. Jelenleg Walt Disney tartja az egy alkotó által legtöbb bezsebelt Oscar-díjak csúcsát. Összesen 22 (!) szobrocskát vehetett át karrierje alatt.

A sikertörténet elindítója Mickey Egér és a karakterhez köthető eladások (filmek, sorozatok, ajándéktárgyak) a Disney kiemelt bevételforrásai voltak hosszú évtizetedeken keresztül. A kérdés azonban az, hogy miért nem kezdték el mások lemásolni ezt a sikert? Itt lépnek be a képbe a szerzői jogok.

Amikor valaki létrehoz egy alkotást, akkor ő válik annak a szerzőjévé és a legtöbb esetben tulajdonosává. Ez azt jelenti, hogy azt csinál vele, amit csak szeretne, közgazdász nyelven kifejezve monopoljogot szerez az alkotása felett. Ez korlátoz mindenki mást abban, hogy a szerző engedélye nélkül lemásolja vagy bármilyen módon felhasználja a művet. Eddig csak karakterekről és filmekről volt szó, de ugyanezek a szabályok igazak zeneszámokra vagy bármilyen más művészeti alkotásra. Például a Közért összes cikkére is, ezzel kapcsolatban érdemes megtekinteni felhasználási feltételeinket.

Ha ugyanis semmi sem védené a szerzőket attól, hogy rögtön lemásolják az alkotásaikat, senki sem lenne pénzügyileg ösztönözve, hogy alkosson. A másolás mindig kevesebb költséggel jár, mint az alkotás maga.

Ez eddig tiszta sor, a nagyobb kérdés azonban a monopoljog hosszára vonatkozik. Amikor cégekről beszélünk, a monopólium tipikusan egy negatív jelzőként szerepel. Ez ugyanis azt jelenti, hogy a cégeknek nem kell törniük magukat, hogy jobb árakat vagy termékeket nyújtsanak, mert nem fog egy másik vállalat náluk jobbat  különbet mutatni. Így mi, vásárlók, végső soron rosszabbul járunk. De mi a helyzet egy szerzői alkotással? Itt már nem ennyire egyértelmű a helyzet. Ha ugyanis semmi sem védené a szerzőket attól, hogy rögtön lemásolják az alkotásaikat, senki sem lenne pénzügyileg ösztönözve, hogy alkosson. A másolás mindig kevesebb költséggel jár, mint az alkotás maga. Pontosan ezért kapnak védettséget egy bizonyos időre, hogy ösztönözzék az alkotást és az innovációt. Amikor ez az időszak lejár, a védett alkotás közkinccsé válik, vagyis mindenki szabadon használhatja.

Jogszabályozó Disney

Térjünk most vissza Mickey Egérhez. Az Egyesült Államokban a karakter kitalálásának időpontjában 56 év volt a szerzői jogi védelem hossza. Ha elkezdünk számolni gyorsan kijön, hogy ennek 1984-ben le kellett volna járnia.

Ehhez képest a mai napig érinthetetlen Mickey Egér és az összes utána megálmodott figura. A szerzői jogvédelemről szóló törvényt ugyanis csalafinta módon többször is, a lejárat előtt néhány évvel hosszabbították meg.

Az ábrán jól nyomon követhető ez a játék, amit az elmúlt pár évtizedben játszottak a jogszabályozók. Innentől kezdve nehéz lenne teljesen objektívan megállapítani, hogy mindez tényleg a Disney-lobbi tevékenysége lenne-e, bár a külföldi sajtó főleg ezt az álláspontot tartja. A törvény meg is kapta a Mickey Mouse Protection Act gúnynevet, ami magyarra nagyjából Mickey Egér Védelmi Törvényként fordítható le. A kérdés egyébként néhány év múlva újra aktuálissá válik, 2023-ban jár le ugyanis a jelenlegi szabályok szerinti korlátozás. Nem lennék meglepve, ha ekkortájt újabb törvénymódosításról olvashatnánk a sajtóban.

Mickey Mouse Protection Act alakulása
A szerzői jogi törvény alakulása az Egyesült Államokban    Vektorizálás: Clorox (diskussion), Eredeti kép: Tom Bell. – Image:(C) Term by Tom Bell.gif, CC BY-SA 3.0, Link

De mi a baj ezzel az egésszel? Egyszerűen csak irigykednek a Disney sikerére? Nem egészen. Ha a szerzők, stúdiók néhány sikeres alkotás után kényelmesen hátradőlhetnek a duzzadó pénzeszsákjaik között, egyre kevesebb újdonság születne. Anyagilag tehát semmi sem fogja őket ösztönözni arra, hogy továbbra is alkossanak. Ismerős a probléma? Hiszen pontosan ugyanez történik, ha nem jár semmilyen szerzői jogi védelem. A megoldás tehát valahol a két véglet között van. Egy másik, sokkal kézzelfoghatóbb problémát az jelenti, hogy nem lehet a Disney engedélye nélkül (tehát jellemzően licenszdíj fizetése nélkül) felhasználni Mickey Egér figuráját. Így pedig sosem fogunk izgalmas feldolgozásokkal találkozni.

Egy meg nem valósítható képregényterv

 

Ez a történet jó példát nyújt számtalan gazdaságszabályozási kérdés bonyolultságára. A jól működő gazdaság számtalan ilyen finomhangolást igényel és minden egyes intézkedésnek lesznek nyertesei és vesztesei.

Hozzászólás

Az email címeket diszkréten kezeljük.


*