A tökéletes nőnapi ajándék: csökkentsd a bérszakadékot!

A világon szinte mindenhol kevesebbet keresnek átlagosan a nők, mint a férfiak, és Magyarország sem kivétel. Cikkünkben megmutatjuk a bérszakadék nagyságát és lehetséges okait.

Amerikában 2005 óta minden évben tartanak egy egyenlő-fizetés-napot, hogy felhívják a figyelmet a nemek közti bérkülönbségekre. Ezt a napot akkor tartják meg, amikor elérkeznek az évnek arra a pontjára, amikor a nők átlagosan ugyanannyi fizetést szedtek össze, mint a férfiak előző év végéig. Ha a nők és a férfiak ugyanannyit keresnének, ez a nap január 1-én lenne, ha a férfiak másfélszer annyit keresnének, mint a nők, akkor június végén; tavaly pedig április 9-ére esett az USA-ban.

Nők és férfiak a magyar munkaerőpiacon

Magyarországon az egyenlő-fizetés-nap legutóbb kicsit korábban, március 5-én volt, sajnos nem pont nőnapra esett, pedig úgy lett volna igazán stílusos. Ezt a napot az átlagkeresetek  közti különbség alapján számolják, a következő ábrán viszont a mediánkereset különbségét mutatjuk meg (nézd meg a keretes írásunkat arról, hogy miért lehet ez érdekesebb).

Miért használjuk a mediánkeresetet?

Az átlagkereset és mediánkereset között nagy különbség lehet. Például Magyarországon 2015-ben a havi nettó átlagjövedelem 160 ezer forint körül volt. Ezzel szemben a mediánjövedelem a 120 ezer forintot sem érte el.

A mediánt úgy számoljuk, hogy a jövedelmük szerint sorbaállítjuk az embereket, és kiválasztjuk a középsőt. Ha találkozol valakivel véletlenszerűen az utcán, pont 50% az esélye, hogy az illető 120 ezer forint alatt keres.

Az átlagkereset számolása során összeadjuk mindenkinek a jövedelmét és elosztjuk az emberek számával. Ha van egy pár ember, aki nagyon sokat keres, az felhúzza az átlagjövedelmet. Például ha tíz ember közül kilenc 120 ezer forintot keres, egy pedig 500 ezret, akkor ennek a tíz embernek a mediánjövedelme 120 ezer forint, míg az átlagjövedelme 158 ezer forint.

Ha növekszik az átlagkereset, az lehet amiatt is, hogy a leggazdagabbak még gazdagabbak lettek. A mediánjövedelem viszont csak akkor növekszik, ha a jövedelmi rangsor alsó felében állók bére is növekszik, ezért ez egy sok szempontból érzékletesebb mérőszám.

Az ábrán látszik, hogy a teljes állásban dolgozó magyar nők mediánkeresete 8,2 százalékkal alacsonyabb, mint a férfiaké. Ez a különbség jóval kisebb, mint a 16 százalék, ami az átlag az OECD országokban. Viszont az is kiderül az ábrából, hogy még a legegyenlőbb országokban is kevesebbet keresnek a nők a férfiaknál.

Az ábra csak a teljes állásban dolgozó embereket veszi figyelembe, de hozzátartozik a teljes képhez, hogy Magyarországon a nők körében sokkal alacsonyabb a foglalkoztatottság, mint a férfiaknál. 2015-ben a férfiak 62%-a volt foglalkoztatott, míg a a nőknek csak 50%-a. Nézzétek meg a KSH szuper animációját arról, hogy hogyan zajlik a férfiak és a nők egy napja! Szépen látszik, hogy egy délelőtti órában a férfiak körében többen dolgoznak, a nők inkább házimunkát végeznek (nők pirossal, férfiak kékkel). Szóval a nem foglalkoztatott nők sem tétlenkednek, csak éppen fizetést nem kapnak a munkájukért.

Amiatt, hogy a nők között kevesebben végeznek fizetett munkát, érdemes megmutatnunk egy másik mérőszámot is, ami a nemek közti összes keresetkülönbséget mutatja. Ebbe már nemcsak azokat számolják bele, akik teljes állásban dolgoznak, hanem mindenkit. Magyarországon egy nő átlagosan 32 százalékkal visz haza kevesebb pénzt, mint egy férfi. Ez jó sok, de ebben a mérőszámban is jobbak vagyunk a 41 százalékos EU átlagnál.

A bérkülönbség okai

Egyértelmű tehát, hogy a nők közül kevesebben végeznek fizetett munkát, és a dolgozó nők is kevesebbet keresnek, mint a férfiak. De mi okozza ezt? Képzetlenebbek a nők, rosszul fizető munkahelyeket választanak, rosszabbul dolgoznak vagy csak simán diszkriminálják őket?

Iskolázottság

A képzettebb emberek általában többet keresnek. Ha a nők kevésbé iskolázottak, az magyarázhatja, hogy alacsonyabb a fizetésük. Viszont ha ki is derül, hogy a nők alacsonyabb bére az alacsonyabb iskolai végzettségükkel magyarázható, azzal a nemek közti bérkülönbség problémája nem oldódik meg, csak egy másik szintre helyeződik a kérdés: miért részesülnek a nők kevesebb oktatásban? A világ számos szegény országában látjuk azt, hogy a szűkös erőforrásokkal rendelkező családok inkább a fiúkat járatják iskolába a lányok helyett.

Magyarországon ennél árnyaltabb a kép. Az alábbi ábrán két dolog szembetűnő. Egyrészt a nők között valóban magasabb a nagyon alacsony iskolai végzettségűek aránya: 35 százalékuk maximum a 8 általánost végezte el, míg a férfiak között ez az arány csak 28%. Az ennyire alacsony iskolai végzettségű nőknek azonban nagyon kis része (mindössze 10%-a) dolgozik Magyarországon, és mivel a bérkülönbséget a dolgozók között tudjuk megmérni, nem az ő magas arányuknak tudható be a 8,2%-os eltérés a mediánjövedelemben. Másrészt a fenti jelenséggel párhuzamosan a nők körében ma már többen vannak az érettségizettek és a diplomások, mint a férfiak között. Úgy tűnik tehát, hogy Magyarországon a bérkülönbség oka nem az, hogy a nők kevésbé képzettek.

Munkahelyek

Mi a helyzet, ha a diplomás nők inkább tanárként helyezkednek el, a férfiak pedig informatikusként? Ekkor hiába magas mindkét csoport iskolai végzettsége, jelentős különbségek lehetnek a fizetésükben. Egy szakma elférfiasodása sem garancia persze a jó fizetésekre, például egy jellemzően férfi építőmunkás ugyanúgy nem keresi halálra magát, mint egy ápolónő.

A kereseti különbségekhez biztosan hozzájárul a nemek közti munkahelyi szegregáció, ami nemcsak különböző foglalkozások között jelenik meg, hanem az egyes foglalkozásokon belüli előrehaladásnál is. Az igazán magas pozíciókban (amik jellemzően igazán jól is fizetnek) kevesebb nőt találunk. A vezérigazgatók, egyetemi professzorok vagy vezető politikusok között sokkal több a férfi. Mintha egy láthatatlan akadály, egy üvegplafon állna a nők útjában, amely a képességeiktől függetlenül megakadályozza őket abban, hogy igazán magas pozícióba kerüljenek. Érdemes például ebből a szempontból egy pillantást vetni a 2014-ben alakult magyar kormányra:

Viszont nemcsak azért keresnek többet a férfiak, mert más munkahelyeken dolgoznak. Az OECD tavalyi munkaerő-piaci jelentésében azt találták, hogy a bérszakadék 30%-át nem lehet megmagyarázni megfigyelhető különbségekkel.

Vagyis egy ugyanolyan képzettségű, ugyanannyi munkatapasztalattal rendelkező nő ugyanabban a foglalkozásban is átlagosan kevesebbet keres, mint egy férfi.

A megmagyarázatlan rész adódhat abból, hogy a munkaadók egyszerűen diszkriminálják a nőket, és  – annak ellenére, hogy ez törvénybe ütközik –  pusztán a nemük miatt kevesebb fizetést adnak nekik. Emellett egy csomó más olyan tényező lehet, amit a munkaerő-piaci felmérések során nem tudnak megmérni, de hozzájárulhat ahhoz, hogy egy azonos területen dolgozó nő kevesebbet keres, mint egy férfi. Ezek közül a legfontosabb talán nők és a férfiak családban betöltött szerepe közti különbség.

Család

Azt a dolgozót, aki hajlandó túlórázni vagy hétvégén is dolgozni, és stabilan lehet számítani a munkaerejére, jobban megfizetik, mint aki ezt nem teszi meg. A nők a családban betöltött szerepük miatt átlagosan kevésbé képesek megfelelni ezeknek az elvárásoknak.  Láttuk, hogy a nők több házimunkát végeznek, de talán ennél is jelentősebb a gyereknevelésre fordított idő mennyisége.

Egyrészt a gyerekek születésekor a nők évekre kiesnek a munkaerőpiacról, míg  ebben az időszakban a férfiak építhetik a karrierjüket. Nagyon ritka az, hogy az apa marad otthon a gyerekekkel, és csecsemőknél ez nehezen is kivitelezhető. Magyarországon ráadásul nehéz visszamenni dolgozni amíg kicsi a gyerek, mert kevés a részmunkaidős vagy rugalmas időbeosztású állás, ami segítheti az anyákat.

Másrészt a későbbiekben is átlagosan több időt szánnak a nők a gyermeknevelésre.

A betegápolás, házi feladat írás  vagy a szülői értekezletre járás rengeteg időt emészt fel. Egy fiatal nő, aki a gyereknevelés miatt nem tud túlórázni, vagy néha napokra otthon marad gyerekkel a bárányhimlő miatt, és egy következő gyerek esetén akár évekre újra kiesik a munkából, kevésbé értékes a munkaadó számára, mint egy olyan férfi, aki ilyen dolgokkal nem foglalkozik, és így stabil és megbízható munkaerő tud lenni.

Vagyis az otthoni feladatokban aránytalanul nagy részt vállalnak a nők, így a munkahelyi feladataikra valószínűleg nem jut annyi energia. Jól mutatja, hogy milyen fontos oka a bérszakadéknak a nők családban betöltött szerepe, hogy a bérkülönbség 20-as 30-as éveikben járó férfiak és nők között a legnagyobb, és idősebb korra fokozatosan csökken. Azokon  a munkahelyeken, amik rugalmasabb időbeosztásukkal segítik a család és munka közti egyensúlyozást, a bérszakadék is sokkal kisebb.

Itt van egy remek vox videó a témáról:

Szóval ha nőnap alkalmából kedveskednél a csajodnak, virág helyett inkább állj elő egy tervvel, hogy pontosan hogyan fogsz részt vállalni a (jövendőbeli) gyerekeitek neveléséből! Ezzel egyrészt segíthetsz bezárni a nemek közti bérszakadékot, másrészt még az is lehet, hogy boldogabbak lesztek.

 

Hozzászólás

Az email címeket diszkréten kezeljük.


*