Március 15, mint technológiai innováció

Lehet a forradalomra innovációként tekinteni? A két jelenségben több a közös, mint gondolnád. Emlékezzünk vissza, az 1848-as forradalom hogyan tüzelte fel fél Európát, vagy hogyan álltunk ki lengyel társaink mellett 1956-ban. A Közért most a nemzeti ünnep alkalmából a technológiai fejlődés elterjedésén keresztül mutat be egy lehetséges alternatívát az 1848-as forradalmak terjedésére.

Hogy hogyan jutnak el különböző innovációk földrajzilag távol eső helyekre azzal a regionális gazdaságtan foglalkozik behatóbban. Az ezt magyarázó elmélettel 1996-ban állt elő David Audretsch és Maryann Feldman. Első lépésben természetesen kialakul az innováció valahol a világban. Bár a történelem mutatott már példát arra, hogy egy új ötlet több ember fejéből párhuzamosan pattant ki (például a modern közgazdaságtan egyik alapmodellje, az általános egyensúly), de tételezzük fel, hogy itt olyan újításról van szó, ami csak egy földrajzi pontban következett be.

Megvan a zseniális ötletünk, de milyen úton-módon jut el az általam kifejlesztett dinnyemagtalanító gép oda, hogy az egész világon ezt használják? Ebben fontos szerepet játszik a hierarchia. Először a nagy városokba jut el a hír a legújabb találmányról, módszerről vagy trendről. Itt az emberek elkezdik használni az újonnan megszerzett tudást és ennek megfelelően változtatnak életmódjukon.

Persze nem véletlen, hogy a regionális gazdaságtan foglalkozik a kérdéssel, hiszen fontos ismerni mind annak a régiónak a tulajdonságait, amelyikből indul az innováció, mind azokét, akik potenciálisan fogadják. Maradva a dinnyemagtalanító példájánál, valószínűleg még Alaska legnagyobb városában sem fog sosem teret hódítani a gépezet, hiszen senki sem eszik dinnyét. Fontos tehát, mennyire regióhoz kötött az ötlet és amennyiben nem, valószínűleg azon a térségek nagyvárosai adaptálják először, amelyek hasonlóak az eredeti régióhoz. Fontos még ezen kívül, hogy az innovációnak van-e szállítási költsége, megtermelhető-e máshol is és hogy mennyire hasznos más területeken.

Miután az első lépésen túl vagyunk, (tehát a világ összes nagyvárosa, aki akarta megismerte a találmányt és boldogan eszi a magtalan dinnyét) elkezdenek a város közelében lévő kisebb települések is tudomást szerezni a csodáról és az előző feltételek teljesülése mellett ők is elkezdik használni. Majd a még kisebb és kisebb települések, míg végül a Négyszögletű kerek erdő lakóinak sem kell többé aggódnia a magok miatt.

De egy ábra többet mond minden szónál:


Nézzük, hogyan illeszkedik ez a modell a forradalmakra, különösképpen az 1848-as európai forradalmakra. 1848. február 24-én Párizsban kitör a francia forradalom és ez beindította a lavinát. Március 3. Rheinland, 12. Bécs, 15. Budapest és Berlin, 18. Milánó. Ez volt az első fázis, amikor a környező országok nagy városai vigyázó szemüket Párizsra vetették és fellelkesülve a történésektől lázadásba kezdtek.

Teljesülnek-e a modell által elvárt feltételek? 1846-49 környékén nem állt túl fényesen Európa egyik országa sem. Az élelmiszer árak magasan voltak a rossz termés miatt, az ipari forradalom hatásai lecsengeni látszottak és minden ország továbbra is autoriter rendszerben működött. Emellett a forradalomnak nincs szállítási költsége, mivel itt az ötletről és nem a harcászati eszközökről van szó. (Egyébként aki mélyebbre ásná magát a témában, az a demokrácia fejlődését is megvizsgálhatja a modell keretei között, csak ott az országokat érdemes egy egységnek tekinteni, nem a településeket.)

Tehát hasonló területek és könnyen átvihető ötlet, minden adott egy összeurópai dzsemborihoz. Látjuk is, hogy a hierarchia felső szintjén álló városokba hamar el is jutott a forradalom. Mivel a magyar forradalom (kezdetekben) sikeresnek látszott, azért azonnal nem terjed tovább más területekre, de az ellenállás a későbbiekben ugyanúgy létrejött az ország több nagyobb városában is, míg végül az egész ország részt vett a szabadságharcban.

Egyébként a modell még szebben működik az 1956-os forradalommal, hiszen ott tisztábban látszik a második fázis, amikor vidéki városok is követték Budapest példáját (ahol akkor a lengyel forradalom híre mozgósította az embereket).

Képek

http://www.lboro.ac.uk/gawc/rb/rb193.html

http://homepage.smc.edu/buckley_alan/Ps7/revolution_1848.htm

Hozzászólás

Az email címeket diszkréten kezeljük.


*