Jól teljesít a magyar gazdaság? Mihez képest?

Honnan tudjuk, hogy jól teljesítünk? Megnézzük a saját teljesítményünket, megpróbálunk keresni egy minél jobb viszonyítási alapot, majd összevetjük a kettőt. Természettudományokban a kísérletek teszik lehetővé, hogy jó összehasonlításokat végezzünk. A kísérlet ereje abban rejlik, hogy a lehetséges kimenetek függetlenek attól, hogy melyik összehasonlítási csoportba kerül egy megfigyelés, ezért a csoportokba történő kiválasztódás (önszelekció) nem torzítja el az eredményeket. A társadalomtudományokban kísérleteket ritkábban lehet végezni, bizonyos esetekben kifejezetten lehetetlen, például országok esetében.

Mihez kéne viszonyítani?

Honnan tudhatnánk, hogy Magyarország jól teljesít-e gazdaságilag? A GDP-jelentésekben a statisztikai hivatal a bruttó hazai össztermék alakulásában igyekszik minél jobb összehasonlítási alapot képezni. A forintértéket átszámolja volumenindexszé, melynek célja, hogy az árak változásából adódó hatásokat kiszűrjék, így azonos alapra hozva a jelenbeli és múltbeli értékeket. Itt felmerül a kérdés, hogy mi a jó alap? A hivatal kettőt szokott közzétenni: egyrészt alap lehet a gazdaság előző negyedéve, másrészt az előző év azonos negyedéve. Emellett megtisztítják az értéket a szezonális és naptári hatásoktól. Ez azt jelenti, hogy ha számviteli szabályok, évszakok vagy ünnepnapok miatt a gazdaság számainak ingadozása nem kapcsolódik a gazdaság tényleges teljesítményéhez, akkor ezt a hatást kiszűrik. Ezeket az eljárásokat a statisztikai hivatalok szerte a világon elvégzik, és rend szerint közlik a nyers és a kiigazított értékeket is.

Egy ilyen összehasonlításban Magyarországot a saját múltbeli teljesítményéhez viszonyítjuk, valójában azért, mert nem tudunk kísérleteket végezni. A probléma az, hogy akár növekedés, akár csökkenés esetén nem tudjuk kizárni, hogy valamilyen külső hatás volt az okozó. Ha valóban meg akarnánk tudni, hogy Magyarországra hogyan hatottak az előző negyedévben például a kormány intézkedései, akkor vennünk kellene legalább 150 Magyarországot előző negyedév végén, és ezeket véletlenszerűen különböző csoportokra kellene osztanunk. A csoportok egy részében aztán a kormány intézkedéseit követjük, a másik részében ettől eltérőt, ezzel valóban összehasonlíthatóvá válnának a különböző kimenetek. Magyarország jelenlegi állapotának igazán jó viszonyítási alapja nem a múltbeli helyzete, hanem a “mi lett volna, ha” párhuzamos valóságának Magyarországai.

Magyarország vs. “művi” Magyarország

Magyarországból azonban csak egy van. Ezért mindenféle statisztikai módszereket kell alkalmazni jó összehasonlítási alapok kialakítására, vagy minél többféle mutató alapján is körbejárhatjuk a kérdést. A pusztán statisztikai eljárások egyike a szintetikus kontrollok módszere. Az eljárás alapproblémája a következő: adott egy nem kísérleti szituáció, ahol nem tudunk összehasonlítást elvégezni még csoportszinten sem, mert egyetlen megfigyelésünk van. Ezért létrehozunk egy “művi” Magyarországot más országok összekeveréséből olyan módon, hogy 0 és 1 közötti súlyokat rendelünk hozzájuk a vizsgált időszakot megelőző kimenetek alapján. A súlyokat ebben a kis vizsgálatban úgy számoltam ki, hogy 2004 és 2010 között minél kisebb legyen az eltérések négyzetének összege a valós és a művi Magyarország között, tehát a negatív és pozitív különbségek ugyanolyan fontosak legyenek. Ezek után a 2010-et követő időszakra is kiszámolom a súlyok használatával a művi Magyarország értékeit, ezzel létrehozva a párhuzamos valóságunkat. Így a következő gondolatkísérletet végezzük el: ha feltesszük, hogy a művi Magyarország jól megmutatná azt, hogy a 2004 és 2010 közötti állapotok folytatása alapján milyen lenne Magyarország gazdasági kimenete 2010 és 2016 között, akkor 2010 után a valós és a művi közötti különbség jól mutatja az új kormány alatti teljesítmény változását.

Az első ábra mutatja a gyakorlat eredményét a GDP negyedéves, szezonálisan kiigazított volumenindexére nézve az Eurostat adatai alapján. A GDP volumenében a 2005-ös év adja az összehasonlítási alapot, a 100-as értéket, így ez a vizsgálat azt mutatja meg, hogy az utóbbi évtizedben a növekedés mértéke hogyan alakult a valóságban, és hogyan alakult volna a művi Magyarországon. Például Magyarország 2016-os értéke 111, ez azt mutatja, hogy 2005-höz képest 11% növekedés történt. Látható, hogy a 2004 és 2010 közötti értékek közel vannak egymáshoz, tehát a súlyok kiszámolásakor az illesztés nagyjából sikeres volt, a “művi” és a valós Magyarország valóban közel kerültek a 2010 előtti időszakra nézve. A művi Magyarország képlete a következő lett, az ábrán a súlyokat adó országokat szürkített vonalak jelölik:

“művi” Magyarország =  0.38 * Dánia + 0.33 * Olaszország + 0.09 * Észtország+ 0.09 * Málta + 0.09 * Egyesült Királyság + 0.02 * Írország

Az eljárás nem követeli meg, hogy környező országokat használjunk fel, és láthatóan a növekedési pályánk egyik környező országéra sem hasonlított igazán. A 2004 és 2010 közötti gazdasági fejlődésünk leginkább Dániához és Olaszországhoz hasonlít, ezért kaptak jelentősen nagyobb súlyokat, mint a többi ország. Magyarország teljesítményét 2010 és 2016 között a következőképpen értékelhetjük: Magyarország 2010 és 2013 között alulteljesített, de végül 2016-ban pontosan ott tart, ahol az alternatív valóságban tartana. Sem romlás, sem javulás nem következett tehát be.

Az eljárást megismételtem a többi V4 országra is, ennek eredményét a második ábra mutatja. Mind Szlovákia, mind Lengyelország jelentősen felülmúlta művi megfelelőjét, bár az illesztés sikeressége is alacsonyabbnak tűnik ránézésre (már 2009-től elválnak művi párjuktól). Csehország viszont alulteljesített: az alternatív Csehország 2011 után többet növekedett, mint a valós. Ez az eljárás nem szentírás természetesen, de jól mutatja, hogy nem feltétlen a V4-ekhez érdemes viszonyítani a magyar gazdaság alakulását. Emellett azt is jól példázza, hogy akár országokat, akár saját életünket próbáljuk értékelni, érdemes elgondolkozni, hogy mi a jó összehasonlítási alap.

Hozzászólás

Az email címeket diszkréten kezeljük.


*