Mit kutat a magyar közgazdász?

Milyen témákban kutatnak mostanában a magyar közgazdászok? Nőtt-e az utóbbi években a korrupció, egészségesebbek-e a bevándorlók vagy befolyásolják-e a zavargások szubjektív jólétünket? Tudósításunk következik a Közgazdaságtudományi Egyesület éves konferenciájáról.

A legtöbb ember számára a közgazdaságtan egyenlő a pénzügyi és makroökonómiai fogalmak tömkelegével. A Közért célja azonban az is, hogy minél szélesebb réteggel megismertessük, milyen sok helyen alkalmazható e tudomány széles eszköztára. Következzék tehát rövid összefoglalónk az előadások egy részéről. A konferencia teljes programja elérhető az MKE honlapján.

Gyerekek

Szabó-Morvai Ágnes – Horn Dániel – Lovász Anna – Kristof DeWitte:

Az óvoda- és iskolakezdés időpontjának hatása a humántőkére

A közgazdasági irodalomban korábban megmutatták, hogy a korai óvodakezdés, a több óvodában eltöltött év, és a késői iskolakezdés mind pozitív hatással vannak a későbbi teszteredményekre. Ezt a három hatást empirikusan nehéz elkülöníteni, azonban a szerzőknek ez sikerül: magyar adatokon megmutatják, hogy annak van igazán fontos hatása a teszteredményekre, ha az iskolát kezdi később a gyerek, és nem annak, ha az óvodát előbb.

Molnár Tímea Laura:

Hogyan osztják be az anyák az idejüket?

Molnár Tímea Laura  tanulmányát egy érdekes megfigyelés motiválja: a kanadai adatok azt mutatják, hogy a magas iskolai végzettségű nők átlagosan hetente 1,7 órával több időt töltenek a gyermekeikkel, mint az alacsony iskolai végzettségű nők. Emellett többet is dolgoznak heti 2 órával, míg az alacsonyabb iskolai végzettségű anyák több időt töltenek otthoni teendőkkel (pl főzéssel). A klasszikus közgazdaságtani elmélet nem ad a jelenségre magyarázatot, ezért a szerző egy kibővített elméleti keretben vizsgálja meg, hogy a magas iskolai végzettségű nők miért szánnak több időt a gyereknevelésre.  Az elméleti modellnek empirkikus alátámasztása is van: Quebecben az óvodai díjak hirtelen lecsökkentésének hatására a szülők több időt kezdtek tölteni a gyerekeikkel, és a magas iskolai végzettségű szülőknél az árcsökkentés hatása nagyobb volt az gyerekekkel töltött időre, mint az alacsony iskolai végzettségűeknél. Ennek fontos szakpolitikai üzenete is van: ha például a jogalkotó célja elsősorban az, hogy a hátrányos helyzetű szülőket segítse abban, hogy több időt töltsenek a gyermekeikkel, akkor nem biztos, hogy a legjobb a megoldás az óvodai ellátás díjának általános csökkenése, hiszen ez jobban motiválja a magas iskolai végzettségű szülőket.

Bárdits Anna:

A lecsökkent iskolai autonómia hatása a kompetenciaeredményekre  

Bárdits Anna mesterszakdolgozatában bemutatta, hogy a 2013-as magyarországi iskolai autonómia csökkenésnek (KLIK bevezetése) kis negatív hatása volt a diákok kompetenciaeredményeire. Az oksági kapcsolat kimutatásában az segít, hogy a nem állami (pl. egyházi, alapítványi) iskolákat kontroll csoportnak lehet tekinteni (hiszen őket az intézkedés egyáltalán nem érintette). A dolgozatból az is kiderül, hogy a reform hatására nem csökkentek az iskolai egyenlőtlenségek: a gazdag és szegény településen található iskolákat egyaránt enyhén negatívan érintette a centralizáció.

Külkereskedelem

Cseres-Gergely Zsombor – Harasztosi Péter:

A hajózási idő hatása a külkereskedelemre

Harasztosi Péter és Cseres-Gergely Zsombor kutatásuk feltáró szakaszában járnak, a hajózási idő és a külkereskedelem kapcsolatát vizsgálták. A termékek A pontból B pontba juttatásának ideje jelentősen különbözhet, így érdekes kérdés, hogy mi határozza meg, hogy a cégek milyen menetidőket választanak a szállításhoz, és hogy a szállításnak milyen hatása van a kereskedelemre.

Cseres-Gergely Zsombor – Virmantas Kvedaras:

Kereskedelmi nyomás Kínából és jövedelmi egyenlőtlenség Európában

A 2000-es években Kína külkereskedelme és így a felőle érkező versenynyomás erősödött, és ezzel párhuzamosan az EU régióinak több mint felében növekedtek a jövedelmi egyenlőtlenségek. Cseres-Gergely Zsombor és Virmantas Kvedaras arra keresték a választ, hogy az egyenlőtlenségek növekedése mennyiben tudható be a kínai kereskedelem előretörésének: eredményeik szerint fontos tényező volt az egyenlőtlenségek növekedésében Kína WTO csatlakozása következtében erősödő kereskedelmi nyomás.

Békés Gábor – Bisztray Márta:

Hálózati hatások a külföldi befektetésekre

Békés Gábor és Bisztray Márta azt vizsgálja, hogy a cégek kapcsolati hálója milyen hatással van a külföldi befektetéseikre (FDI) Közép-Kelet Európában. Fontos kérdés lehet, hogy ha egy külföldi cég befektet az országban, akkor vonzza-e a további befektetéseket: nagyobb-e  a valószínűsége, hogy egy hozzá valamilyen módon kapcsolódó cég szintén befektet az adott országban. A szerzők azt találják, hogy igen, számítanak a céges kapcsolatok a külföldi befektetési döntésekben.

Hálózatok

Berlinger Edina – Bihary Zsolt – Vadász Tamás:

The emergence of interbank network structures from bilateral partner limits

A szerzők célja, hogy a bankok közötti hitelezésben kialakuló hálózatok optimális struktúráját meghatározzák két tényező: a bankok közötti hitelezési limitek és a véletlen likviditási sokkok nagyságának függvényében. Egyelőre még lezáratlan munkájukban megmutatják, hogy a felállított elméleti keretek között a valóságban megfigyelhető mag–periféria szerkezet a likviditási sokkok növekvő szóródásának hatására alakul ki. A modell eredményeit numerikus szimulációkkal is alátámasztják.

Szabó Balázs – Sebestyén Tamás – Longauer Dóra:

Hálózati dinamika, egyensúly és dichotómia egy monopolisztikus versenymodellben

A szerzők jelenleg is folyó kutatásukban azt kutatják, hogy a piaci árak kialakulásában milyen szerepe van a szereplők közötti információs hálózatnak. Az elméleti modellben a vállalatok ismerik a „valós” árakat, de a fogyasztók csak a velük kapcsolatban álló vállalatok árai alapján tudnak képet alkotni. A vállalatok ezt kihasználva képesek az információs piaci erejüket érvényesíteni, ezzel jóléti veszteséget okozva. A szerzők megvizsgálják a hálózat struktúrája és a gazdaságot érő technológiai sokkok közötti kapcsolatok hatásait is.

Egyészségügy és korrupció

Bíró Anikó:

Health of Central and Eastern European migrants in Germany: healthy migrant effects and good health maintained?

A manapság igen meghatározó témák közé tartozik a bevándorlás kérdése: gyakran halljuk társadalmi-szociológiai vagy munkapiaci implikációit, ám kevés szó esik az egészségügyre gyakorolt hatásáról. Bíró Anikó ezért tanulmányában német adatokon vizsgálta a betelepülők egészségi állapotát. Talán kevéssé meglepő, hogy a módszertan alapján a bevándorlók egészségesebbek azoknál, akik az országban születtek: ritkábban betegek, és elmondásuk alapján egészségesebbnek is érzik magukat. Ez a pozitív hatás elsősorban a munkavállaók körében jelentkezik és független a munkavégzés típusától. Feltehetőleg ez annak köszönhető, hogy elsősorban azok vállalkoznak otthonuk elhagyására, akik fizikailag és egészségügyileg felkészültebbek rá. A szerző szerint ennek komoly implikáció is lehetnek – amennyiben az egészségesebb egyének hajlamosak kivándorolni, az komoly terheket róhat az elsősorban küldő országok társadalombiztosítási rendszerére, köztük hazánkra is.

Elek Péter – Molnár Tamás – Váradi Balázs:

The closer the better: does better access to outpatient care prevent hospitalization?

A szerzőtrió magyar adatokon vizsgálta a hazai járó- és fekvőbeteg ellátás sajátosságait. Elsősorban arra voltak kíváncsiak, vajon a két ellátási szint inkább kiegészíti egymást (azaz több járóbeteg ellátás több fekvőbeteg ellátással jár-e együtt) vagy inkább helyettesítőkként funkcionálnak (a megfelelő járóbeteg ellátás helyettesíti-e a drága és időigényes kórházi kezelést a szűrés által). Ehhez olyan térségeket vettek figyelembe, ahol az utóbbi időszakban jelentősen fejlesztettek a járóbeteg ellátáson. Tanulmányuk alapján a járóbeteg ellátás fejlesztése kevesebb fekvőbeteg ellátást von maga után, ami egy költséghatékonyabb, kényelmesebb rendszert teremthet.

Szűcs Ferenc:

Discretion and Corruption in Public Procurement

A Berkley egyetem kutatója a magyar GDP 20%-át kitevő közbeszerzéseket vizsgálta, különös tekintettel a 2011-es jogszabályi változások hatására. A 2011 előtti időszakban ugyanis a 25 millió forint alatti közbeszerzéseket is kellett nyíltan pályáztatni – ez a helyzet azonban megváltozott az utóbbi hét évben. A szerző hipotézise szerint ez lehetőséget adhatott nagyobb fokú korrupcióra, várakozásaihoz híven pedig valóban drasztikusan megugrott az éppen 25 millió forint alatti közbeszerzések aránya. Ez még önmagában nem tekinthető bizonyítéknak, azonban figyelembe véve az anticipált költségeket és a termelékenységet, a szerző konklúziója alapján romlott az aggregált produktivitás.

Makroökonómia

Szabó Bence:

Fertility effects of the family tax break extension in Hungary

A szerző mesterszakos diplomamunkájának célja, hogy meghatározza a családi adókedvezmény 2011-es kiterjesztésének rövid távú hatását a magyarországi születésszám alakulására. A hatás mérését két tényező teszi lehetővé, melyek kvázikísérleti helyzetet teremtenek. Egyrészt a kedvezmény jelentősen megugrik a harmadik gyermeknél, másrészt a jövedelem korlátot szab a valóban érvényesíthető összeg nagyságának. Az eredmények alapján az intézkedésnek kb. 2-2,5%-os hatása volt rövid távon a születésszámra.

Bakó Tamás – Kálmán Judit:

Unequal human capital accumulation in Hungarian micro-regions between 1992-2015

A szerzők azt vizsgálják, hogy a rendszerváltást követő húsz évben mennyire volt egyenlőtlen a magyarországi kistérségek emberitőke-felhalmozása. E fogalmat a kistérségek végzettségi és egészségügyi mutatóival mérik. A még alakulóban lévő kutatás előzetes eredményei azt mutatják, hogy mind a szóródás, mind a humántőke szintjének konvergenciája tekintetében megfigyelhető volt a szegényebb régiók helyzetének valamelyes javulása.

Bencsik Panka:

Subjective wellbeing and the 2011 riots in England

A szerző arra keresi a választ, hogy a 2011-es angliai zavargások hogyan befolyásoltak az érintett és nem érintett területek lakosainak szubjektív jólétét. Ehhez egy az elégedettséget és stresszt mérő okostelefonos applikációból származó „big data”-forrást használ fel. Az eredmények azt mutatják, hogy a közvetlenül érintett területeken élők átlagosan jelentősen boldogtalanabbá váltak, és ez tovaterjedt más területekre is. Azonban ott, ahol magas volt a készségeikben depriváltak aránya, a zavargások hatására átlagosan „boldogabbá” váltak az emberek.

Hozzászólás

Az email címeket diszkréten kezeljük.


*