Van értelme tüntetni!

A nagy társadalmi változások és nagy demonstrációk gyakran együtt járnak, elég ha az arab tavaszra vagy akár a francia forradalomra gondolunk. Az már nehezebben megfejthető kérdés, hogy a tüntetések mennyiben tünetei a változó politikai légkörnek, és mennyiben okozzák maguk a politikai fordulatot, de ehhez is van néhány támpontunk.

2009 április 15-én, az amerikai adóbevallások leadási határidejének napján, Amerika-szerte demonstrációkat szervezett a Tea Party mozgalom. Rengeteg helyszínen voltak kisebb és nagyobb tüntetések, összesen több, mint félmillió ember tüntetett aznap. A tüntetések és általában a mozgalom céljai elég diverzek voltak, és explicite nem kötődtek egyik nagy párthoz sem, de annyi kiolvasható volt belőlük, hogy a tüntetők úgy általában elégedetlenek az akkori Demokrata vezetéssel és Obamával, illetve kisebb mértékű kormányzati költéseket, és kevesebb adót szeretnének. Itt van néhány jellemző transzparens:

 

A tüntetések a következő években is folytatódtak, és bár 2010 után a Tea Party kevésbé volt aktív, 2013-as közvéleménykutatások szerint az amerikai lakosság kb 10%-a a mozgalom tagjaként gondolt magára. Trump megválasztásának okait keresve pedig több jobboldali véleményformáló  kulcsfontosságú tényezőként emelte ki a Tea Party mozgalmat, aminek anti-establishment üzenetei már jóval Trump kampánya előtt sikeresek voltak.

A Tea Party tüntetéseinek hatása

Azt, hogy maguk a tüntetések mennyire járultak hozzá a politikai változásokhoz, 2013-ban négy közgazdásznak sikerült megmérnie egy nagyon ötletes módszerrel. A kutatók először is azt a fontos tényt vették észre, hogy az emberek kevésbé szeretnek tüntetni olyankor, amikor rossz idő van. 2009 április 15-én több, mint 3000 helyszínen tartottak Tea Party-tüntetéseket, és ebből kb. 600 városban esett aznap az eső. Az eső egy kísérleti helyzetet teremtett: mindenféle elfogultság nélkül csapott le az egyes helyeken és kímélt meg másokat. Így az aznap esős és nem esős települések összességében nagyon hasonlítottak egymásra: a lakosságszám, a munkanélküliségi statisztikák, a lakosság iskolázottsága és politikai nézetei átlagosan pont ugyanolyanok voltak. Viszont azokon a helyeken, ahol esett az eső, átlagosan 50%-kal (vagyis kb 100 fővel) kevesebb ember vett részt az aznapi demonstráción.

A cikk szerzői megmutatták, hogy azokon helyeken, ahol a tüntetés napján szép idő, és így több résztvevő volt, a mozgalom sikeresebben ért el változásokat a következő időszakban. Konkrétan a 2009-ben napos helyeken

  • az 1 évvel későbbi tünteseken jóval többen vettek részt
  • több aktivista csatlakozott a Tea Party mozgalomhoz
  • több pénzt sikerült a mozgalomnak gyűjtenie
  • a lakosság nézetei jobboldalibbak lettek
  • a kongresszusi képviselőik szavazatai jobboldalibb nézeteket tükröztek, és
  • a Republikánus Pártra többen szavaztak a 2010-es félidei (midterm) választásokon,

mint a 2009-ben esős helyeken. Mivel a nem esős és esős helyeken korábban semmiféle különbség nem volt a mérhető politikai nézetek között, joggal gondolhatjuk azt, hogy ezek az eltérések annak tudhatók be, hogy a napos helyeken jóval többen tüntettek 2009. április 15-én. A nagyobb Tea Party tüntetések után a mozgalom több lelkes embert tudhatott maga mögött, ami több aktivistához, több pénzhez és végsősoron több jobboldali szavazathoz vezetett.

Vagyis a tüntetések nemcsak tünetei a politikai változásoknak, hanem okozhatják is azokat.

A hatás nem is volt kicsi: a napos helyeken a tüntetések után egy évvel tartott félidei választásokon Republikánus Párt 1 százalékponttal több szavazatot kapott, mint az esős helyeken. Tüntetőkre átszámolva ez azt jelenti, hogy plusz 1 tüntető 12 plusz szavazatot hozott a Republikánusoknak!

A lényeg az aktivizálás

A fenti cikkből az derül ki, hogy a nagyobb tüntetések végül azért tudták sikeresebben elérni a céljaikat, mert a tüntetést követő időszakban több embert sikerült mozgósítani. Tehát úgy tűnik, hogy egy nagy tüntetés elsősorban nem azért sikeres, mert maga a tüntetés és a nagysága jelzést küld a politikusoknak arról, hogy milyen sokan ellenzik/támogatják a politikájukat. Sokkal fontosabb az, hogy egy nagyobb demonstráció után potenciálisan többen kezdenek el aktívan tenni a politikai céljaik eléréséért.

Szóval ha legközelebb azzal az érzéssel mennél haza egy tüntetésről, hogy ennek sem volt semmi értelme, csüggedés helyett próbálj inkább továbbra is aktívan cselekedni, mert így tudod segíteni, hogy hosszútávon megvalósuljanak a tüntetés céljai. Támogasd aktivitással és pénzzel a számodra fontos ügyeket, beszélgess és győzd meg ismerőseidet, a következő tüntetésedet pedig szervezd szép időben!

Hozzászólás

Az email címeket diszkréten kezeljük.


*